Idén is megfigyelhetőek a látványos homokszigetek (homokpadok) az alacsony vízállás következtében a Maroson Ferencszállás közelében.
2019-ben így nézett ki az akkori fotóimon.
Idén is megfigyelhetőek a látványos homokszigetek (homokpadok) az alacsony vízállás következtében a Maroson Ferencszállás közelében.
2019-ben így nézett ki az akkori fotóimon.
Még 3 hete jártunk a csodás Karancs-Medves vidéken.
Napnyugtát már többször fotóztam innen, a napkelte eddig még kimaradt, most ez lett bepótolva.
A koránkelés és egy kisebb túra után, felérve a 625 méteres vulkáni csúcsra (ahol Salgó vára tornyosul), fogadott minket a napkelte.
![]() |
| Salgó vára a felkelő Nap fényében, a háttérben Salgótarján városa terül el. |
![]() |
| A kép bal oldalán a Boszorkány-kő (Kis-Salgó) 571 méter magasan emelkedik ki a tájból. |
![]() |
| Kilátás a várból. |
![]() |
| Salgó vára a Boszokány-kőről nézve. |
![]() |
| Boszorkány-kő jellegzetes bazalt formációja. |
![]() |
| A 725 méteres Karancs. |
![]() |
| Salgótarján |
![]() |
| Bazaltoszlopok |
![]() |
| Háttérben a Mátra. |
A befejező részben a magasból nézhetjük meg, hogyan is fest a bányaterület.
Az I.rész képei itt, a II.rész képei itt tekinthetőek meg.
Pécs határában egykor egy virágzó bányatelep volt, manapság már csak az üres épületek árválkodnak itt, mint egy szellemvárosban.
A bányatelep 1925-ben épült és egészen az 1998-as bezárásig folyt a kőszénbányászat.
Az üresen álló aknatorony, akna-, kompresszor- és kapcsolóház épületekben ma már nem sok minden található, ami mozdítható volt, mindent elvittek az ipari műemléknek számító bányatelepről.